Budapest, 2011. február 24. 00:00
A Magyar Telekom (Reuters: MTEL.BU és Bloomberg: MTELEKOM HB),Magyarország vezető távközlési szolgáltatója ma közzétette 2010. évre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.
Főbb eredmények:
Rendkívüli tételek, telekom adó és az EBITDA alakulása (milliárd Ft) | 2009. negyeik negyedév | 2009. teljes év | 2010. negyedik negyedév | 2010. teljes év |
Vizsgálattal kapcsolatos költségek | 1,3 | 6,4 | 0,3 | 2,3 |
Végkielégítéssel kapcsolatos költségek, elhatárolások és céltartalék visszaforgatások | 8,3 | 7,4 | 4,0 | 6,1 |
Rendkívüli tételek összesen | 9,6 | 13,8 | 4,3 | 8,4 |
Telekom adó | 0 | 0 | 27,0 | 27,0 |
EBITDA | 46,8 | 249,1 | 26,0 | 213,0 |
Rendkívüli tételek és telekom adó nélkül számolt EBITDA | 56,4 | 262,8 | 57,3 | 248,3 |
Christopher
Mattheisen, elnök-vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban így nyilatkozott:
„Örömmel
jelentjük be, hogy a 2010-re kitűzött 6-8%-os és 7-9%-os bevétel és – a rendkívüli
tételek és telekom adó nélkül számított – EBITDA csökkenésnél jobb
eredményekről számolhatunk be. A bevételeink 5,3%-kal, míg a fenti módon
számított EBITDA 5,5%-kal csökkent a tavalyi évben, így az EBITDA rátánkat is csaknem
szinten tartottuk annak köszönhetően, hogy igen nagy hangsúlyt fektettünk a
költségcsökkentésre. A Capex költésünk a várakozásunknak megfelelően alakult,
10 milliárd forint megtakarítással éves szinten 10%-kal csökkentettük az
összegét. A 28 milliárd forint telekom adó előleg befizetés ellenére a szabad
cash flow mindössze 5 milliárd forinttal csökkent. Ezek az eredmények
alátámasztják azon nézetünket is, hogy a magyar gazdaság elindult a fellendülés
útján, és továbbra is látunk pozitív jeleket a lakossági fogyasztásban.
Az
ígéretes jelek elsősorban a magyar lakossági piacon érzékelhetőek: a mobil
perchasználat egyértelműen növekedett 2010-ben, és a nemfizetés miatt történő
ügyfélelvándorlás jelentősen csökkent az utolsó negyedévekben. A mobil előfizetők
száma, a 2009-es csökkenés után, 2010-ben ismét emelkedést mutatott. A TV és
mobilinternet előfizetőszám növekedési üteme töretlen. Ezen kívül, további
sikereket értünk el költségcsökkentési intézkedésekkel elsősorban a személyi
jellegű és az egyéb működési költségekben. A vártnál erősebb eredményekhez
ugyanakkor hozzájárult az is, hogy a kormányzati megtakarító intézkedéseknek a tervezettnél
kisebb hatása volt a tavalyi évben. Mint ahogy korábban jeleztük, egyszeri,
csak a tavalyi évet érintő jelentős negatív tétel helyett az intézkedések több
évet fognak érinteni.
A fenti tendenciákat
és hatásokat figyelembe véve idén 3-5%-os bevétel csökkenésre és – a rendkívüli
tételek és a telekom adó nélkül – 4-6%-os EBITDA csökkenésre számítunk. Ezen
felül célunk, hogy további, körülbelül 5%-kal csökkentsük beruházásainkat.”
A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 1,3%-kal 80,8 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA 1,4%-kal 42,3 milliárd forintra nőtt 2010. negyedik negyedévben 2009 utolsó negyedévéhez képest. Az EBITDA ráta 51,0%-ról 52,4%-ra nőtt főként a személyi jellegű költségek csökkenése miatt, ami főként a hatékonyságnövelő intézkedéseinknek és kisebb mértékben a végkielégítéssel kapcsolatos költségek csökkenésének köszönhető. A rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA 0,8%-al csökkent, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA ráta 53,2% volt.
A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 10,0%-kal 42,7 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA pedig 11,3%-kal 17,6 milliárd forintra mérséklődött 2010. negyedik negyedévben. Az EBITDA ráta 41,3% volt. A rendkívüli tételek nélkül számolva az EBITDA 13,6%-kal csökkent, az EBITDA ráta pedig 43,2%-ra mérséklődött, a magas jövedelmezőségű hangalapú szolgáltatásokból származó bevételek nagymértékű visszaesésének következtében.
Macedóniában a bevételek 0,8%-kal 18,8 milliárd forintra csökkentek 2010. negyedik negyedévben 2009 azonos időszakához képest, míg az EBITDA 19,7%-kal nőtt. Az árfolyamhatás (a negyedik negyedévben a forint átlagosan 2,0%-kal gyengült a macedón dénárhoz képest) nélkül számolva a bevételek 2,8%-kal mérséklődtek, az EBITDA 17,3%-kal emelkedett. Ennek következtében az EBITDA ráta az előző év azonos időszakában elért 39,8%-ról a negyedik negyedévben 48,0%-ra javult, a költségcsökkentési intézkedéseknek és a 2010. negyedik negyedévben alacsonyabb céltartalékoknak köszönhetően.
Montenegrói leányvállalatunk bevételei kismértékben, 0,8%-kal 8,1 milliárd forintra nőttek 2010. negyedik negyedévben 2009 azonos időszakához képest, az EBITDA pedig 18,8%-kal csökkent. Az árfolyamhatás (a forint átlagosan 2,6%-kal gyengült az euróhoz képest ugyanazon időszak alatt) nélkül számolva a bevételek 1,7%-kal mérséklődtek, az EBITDA pedig 20,8%-kal csökkent. Az EBITDA jelentős csökkenésének oka a magasabb személyi jellegű költségek (a nyugdíjjárulékokkal kapcsolatos kedvezőtlen Legfelsőbb Bírósági döntés miatt), valamint magasabb egyéb működési költségek (követelésekre képzett céltartalékok, a fenntartási és a marketing költségek növekedése miatt). Az EBITDA ráta 39,8%-ról 32,1%-ra mérséklődött.
A Technológia Üzletág bevételei 12,9%-kal 2,2 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA -12,0 milliárd forintot ért el. A CAPEX 17,3 milliárd forint volt 2010. negyedik negyedévben.
A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 9,9%-kal 31,2 milliárd forintra csökkentek. A bevételcsökkenés oka elsősorban a hangalapú nagykereskedelmi bevételek mérséklődése, különösen a mobil bevételek esetén, mivel a mobil összekapcsolási díjak 2010. januárban és decemberben egyaránt 16%-kal csökkentek. Az EBITDA -33,5 milliárd forintot ért el, mivel a 27,0 milliárd forint telekom adóból 26,2 milliárd forint a Csoportközpontnál került elszámolásra. A telekom adó nélkül számolt EBITDA -7,3 milliárd forintra javult annak köszönhetően, hogy 2009 azonos időszakához képest alacsonyabb volt a végkielégítéssel kapcsolatos költségek és a vizsgálattal kapcsolatos költségek összege.
Tanácsadói szerződések ügyében
indult vizsgálatok
A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének
auditálása során a PricewaterhouseCoopers, a Társaság könyvvizsgálója két olyan
szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006
februárjában a Társaság Audit Bizottsága megbízta a White & Case-t, mint
független jogi tanácsadót, hogy belső vizsgálatot folytasson annak
megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy egyéb szerződések alapján
végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek esetlegesen az USA jogszabályaiba
(beleértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló
törvényét („FCPA”)) vagy a Társaság belső szabályozásaiba ütköznek. A belső
vizsgálattal kapcsolatban a Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült
Államok Igazságügyi Minisztériumát („DOJ”), az Egyesült Államok Értékpapír- és
Tőzsdefelügyeletét („SEC”), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletét.
Az általa begyűjtött iratok és egyéb bizonyítékok alapján
a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal
feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat
nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos
munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A
White & Case talált több olyan szerződést a macedón leányvállalatunknál is,
amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé. 2007 februárjában az
Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden
kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át
kell tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot.
Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a Társaság
Igazgatóságának a „Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottsága számára”
című, 2009. november 30-i keltezésű jelentést (a „Végleges Jelentés”). Az Audit
Bizottság jelezte, hogy megítélése szerint, a White & Case a jelenleg
rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges Jelentés átadásával
befejezte a független belső vizsgálatot.
A Végleges Jelentés az Audit Bizottság és jogi
tanácsadója rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat
és következtetéseket tartalmazza:
- Az Audit Bizottság
és tanácsadója által a vizsgálat során megszerzett információk „azt
mutatják, hogy a Magyar Telekom, a TCG és a Makedonski Telekom legfelsőbb
vezetői szintjén szándékos szabálytalanságok történtek és a
jogszabályoknak való megfelelés iránti elkötelezettség hiánya volt
tapasztalható a vizsgálat alatt álló időszak során”.
-
Mint azt a Társaság korábban közzétette, a montenegrói
szerződésekkel kapcsolatban „elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan,
hogy a négy tanácsadói szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró
kiadás […] törvényes üzleti célokat szolgált” és „meggyőző bizonyítékok vannak
arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek.” Ezen
szerződések nem megfelelően kerültek be a Társaság és/vagy érintett
leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. Mint az korábban közzétételre
került, a Társaság pénzügyi beszámolóiban időközben már felülvizsgálta ezen
szerződések számviteli minősítését, azért, hogy megfelelően kerüljenek
elszámolásra ezen kiadások.
-
Mint azt a Társaság korábban közzétette, bizonyíték van
arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók szándékosan a Társaság és kapcsolt
vállalkozásai Macedóniában folytatott tevékenységére vonatkozó dokumentumokat
semmisítettek meg.
- 2000
és 2006 között a Társaság és macedón leányvállalatai akkori felső
vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró
kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre
vonatkozó és más jellegű szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy
leányvállalatai által egy ciprusi tanácsadó cég kapcsolt vállalkozásaival
kötött szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést
tartalmazza, hogy „a rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolják, hogy
az ezen kifizetések alapjául szolgáló szerződések törvényesek lettek
volna”.
- „A
bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a szerződések rendelkezései
ellenére, a szerződések egy része a macedón kormánytól megszerzendő
szabályozási vagy más előny céljából került megkötésre. A Társaság,
illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni kívánt előnyt,
majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján.
Továbbá bizonyíték van arra, hogy a többi érintett szerződés szintén
törvénytelen volt és azok forrást teremtettek olyan célokra, amelyek
eltérnek a szerződések szövegében megjelölt céloktól.”
- Ezen
szerződések megkötésével és az azok alapján történt kiadások
jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították
és hagyták jóvá a következők többségével vagy mindegyikével jellemezhető
ügyleteket:
-
a belső ellenőrzési
pontok szándékos megkerülése;
·
hamis és
félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;
·
nagyfokú
korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a
megbízottak átvilágításának és teljesítésük figyelemmel kisérésének hiánya;
·
a teljesítésre
vonatkozó bizonyítékok hiánya; és
·
nem a kifizetések
alapját képező szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag
kormányzati segítséggel elérhető, a Társaság javára szolgáló előnyök
megszerzését szolgáló kiadások.
A Végleges Jelentés kimondja, hogy „a Vizsgálat nem tárt
fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által
kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.” Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi
tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé
tették volna ezen kiadások végső kedvezményezettjeinek az azonosítását.
A Végleges Jelentésben semmi sem utal arra, hogy a
Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt
megszegtek volna.
Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság a
független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket
léptetett életbe. Ezen intézkedések magukban foglalták a Társaság belső
kontroll folyamatainak felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére irányuló
lépéseket, valamint a Társaság Megfelelőségi Programjának bevezetését is.
A fenti intézkedésekre tekintettel, a Végleges
Jelentésben foglaltak nem teszik szükségessé a Társaság Megfelelőségi
Programjának változtatását. Ez a következtetés az Audit Bizottsággal
megvitatásra került, és az Audit Bizottság nem tett javaslatot a Társaság
megfelelőségi programjával és belső kontroll folyamataival kapcsolatban.
A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak
esetlegesen kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni lehetséges
jogérvényesítési lehetőségek természetét és körét.
Mint azt a Társaság korábban bejelentette, a DOJ, a SEC
és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma vizsgálatot indítottak a Társaság
bizonyos, a belső vizsgálat körébe is tartozó tevékenységeire vonatkozóan.
Továbbá, a magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban
kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntette és más bűncselekmények gyanúja
alapján nyomozást indított a belső vizsgálat körébe tartozó egyes tevékenységekkel
kapcsolatban. Mint azt a Társaság korábban szintén bejelentette, a magyar
Nemzeti Nyomozó Iroda („NNI”) nyomozást indított a folyamatban lévő belső
független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen kezelés
gyanúja miatt, valamint a munkavállalók személyes adataival a belső független
vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés ügyében. Továbbá, a
Montenegrói Legfőbb Államügyész szintén nyomoz a Társaság montenegrói
leányvállalatának a belső vizsgálat körébe tartozó tevékenységeire vonatkozóan,
és a Társaság montenegrói leányvállalatától információkat kért a releváns
szerződésekkel kapcsolatban. Ezen hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a
Társaság folyamatosan együttműködik a hatóságokkal.
Mint azt a társaság korábban közzétette, külső jogi tanácsadóján keresztül
megbeszéléseket kezdett a DOJ-vel és az SEC-vel a Társasággal
kapcsolatos vizsgálataik egyezség útján történő lezárásának lehetőségével
kapcsolatban. A Társaság még nem jutott megállapodásra sem a DOJ-vel, sem az
SEC-vel a vizsgálatok lezárásával kapcsolatban, és a megbeszélések mindkét
hatósággal folyamatban vannak. Lehetséges, hogy nem tudunk egyezségre jutni
ezen hatóságokkal. A vizsgálatok bármilyen módon történő lezárása büntető vagy
polgári jogi szankciókhoz vezethet a Társasággal, illetve leányvállalataival
szemben, beleértve a pénzbüntetést és/vagy a vagyoni előny elvonását, amelyek
jelentős hatást gyakorolhatnak a Társaság pénzügyi helyzetére, működési
eredményeire illetve cash flow-jára, valamint további változtatások lehetnek
szükségesek a Társaság üzleti tevékenységében és megfelelőségi programjában. A
Társaság nem tudja előre jelezni, illetve megbecsülni, hogy a DOJ, illetve SEC
vizsgálatok egyezséggel történő lezárására sor kerül-e, és ha igen, mikor,
illetve bármely ilyen egyezség feltételeit és egyéb jellemzőit, ideértve az
esetleges pénzbüntetés és/vagy a vagyoni előny elvonásának mértékét, továbbá
ezen vizsgálatok végső kimenetelét, valamint a vizsgálatok lezárásnak a
pénzügyi beszámolóinkra és/vagy működési eredményeinkre gyakorolt hatását, ha
lesz ilyen. Ezért a Társaság a 2010. december 31-i pénzügyi beszámolóiban a
vizsgálatokra nem képzett céltartalékot.
A Magyar Telekom 2010-ben 2,3 mrd
Ft-ot fordított a vizsgálatokra, amelyet a Csoportközpont egyéb működési
költségei tartalmaznak.
A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az információtechnológiai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. Üzleti tevékenységét két üzletágán keresztül látja el: Lakossági Szolgáltatások (az otthonokhoz kapcsolódó T-Home és a mobil kommunikációs T-Mobile márka); Vállalati Szolgáltatások (T-Systems márka). A Magyar Telekom többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, és többségi részesedéssel rendelkezik a Crnogorski Telekomban, Montenegró legnagyobb távközlési szolgáltatójában. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.
Ezen befektetői közlemény jövőre vonatkozó kijelentéseket is tartalmaz. Azon megállapítások, melyek nem múltbeli eseményekre
vonatkoznak (azaz a véleményünkre és várakozásainkra vonatkozó kijelentések), jövőre vonatkozóak. Ezen kijelentések a jelenlegi
terveken, becsléseken és előrejelzéseken alapulnak, ezért nem lenne helyes ezen kijelentésekre a kellő mértéket meghaladó
módon támaszkodni. A jövőre vonatkozó kijelentések azon időpontbeli állapoton alapulnak, amelyben ezen állítások elhangzanak,
s nem vállalunk kötelezettséget arra nézve, hogy a kijelentések bármelyikét új információk vagy jövőbeli események alapján
a továbbiakban nyilvánosan frissítsük, módosítsuk.
A jövőre vonatkozó kijelentések önmagukban rejlő kockázatokkal járnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy számos olyan fontos tényező van, amelynek hatására a tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek az előretekintő jellegű megállapításoktól. Az ilyen tényezőket többek között a 2009. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentésünk is részletezi, amelyet az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletéhez, azaz a U.S. Securities and Exchange Commissionhoz (SEC) nyújtottunk be.
A Nemzetközi Pénzügyi
Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készített kimutatások mellett a
Magyar Telekom nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatókat is közzétesz, többek
között EBITDA, EBITDA ráta, rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA, rendkívüli
tételek nélkül számolt EBITDA ráta és nettó adósság mutatókat. Ezek a nem-GAAP
mutatók kiegészítik, nem pedig helyettesítik az IFRS szerint közzétett
információkat. A nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatók nem azonosak sem az
IFRS, sem más, általánosan elfogadott számviteli elvek szerint készített
mutatókkal. Előfordulhat, hogy más társaságok ezeket a fogalmakat más
módszertan szerint határozzák meg. A fogalmak értelmezéséhez további részletes
információ található a pro forma számok összeegyeztetése oldalon, amely
megtalálható a Magyar Telekom Befektetői Kapcsolatok honlapján: www.telekom.hu/befektetoknek.