Budapest, 2010. november 4. 00:00
A Magyar Telekom (Reuters: NYSE: MTA.N, BSE: MTEL.BU és Bloomberg: NYSE: MTA US, BSE: MTELEKOM HB), Magyarország vezető távközlési szolgáltatója ma közzétette 2010. első kilenc hónapjára vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.
Főbb eredmények:
Rendkívüli
tételek részletei és az EBITDA alakulása (milliárd Ft) |
2009. harmadik negyedév | 2009. első kilenc hónap | 2010. harmadik negyedév | 2010. első kilenc hónap |
Vizsgálattal kapcsolatos költségek | 1,5 | 5,1 | 0,7 | 2,0 |
Végkielégítéssel kapcsolatos költségek és elhatárolások | 0,3 | 1,3 | 0,6 | 2,1 |
Végkielégítéshez kapcsolódó céltartalék visszaforgatások | -2,2 | -2,2 | 0 | 0 |
Rendkívüli tételek összesen | -0,4 | 4,2 | 1,3 | 4,1 |
EBITDA | 71,2 | 202,3 | 67,4 | 186,9 |
Rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA | 70,8 | 206,5 | 68,7 | 191,0 |
Christopher
Mattheisen, elnök-vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban így nyilatkozott
: „Harmadik negyedéves teljesítményünk tükrözi, hogy az időszak
során megmutatkoztak a gazdasági fellendülés első jelei, de ami ennél fontosabb:
bizonyítja stratégiai kezdeményezéseink sikerét. Különösen büszkék vagyunk a
lakossági szegmensben kínált összekapcsolt termékek széles skálájára, melyek között
immár a mobilhangot vezetékes szolgáltatásokkal összekapcsoló, ún. quadruple
play termékek is megtalálhatók, valamint a vállalati ügyfeleknek kínált
integrált telekommunikációs-IT ajánlatok széles választékára. Ezen stratégiai
kezdeményezések lehetővé tették, hogy legfontosabb piacainkon megőrizzük vezető
pozíciónkat, miközben jelentős lépést tettünk azon célunk eléréséhez is, hogy a
TV piacon is vezető szereplővé váljunk.
A
szervezeti átalakítás következő lépéseként újabb változásokat tervezünk bevezetni
ügyfeleink kiszolgálása terén. Mivel kis és közepes méretű vállalati ügyfeleink
jelentős részének a lakossági portfólióban szereplő termékekre van szüksége és ezen
ügyfeleket már jelenleg is nagyrészt a tömegpiaci szegmens szolgálja ki, úgy
döntöttünk, hogy 2011. január 1-től ezen ügyfelek hivatalosan is a tömegpiaci
szegmensbe fognak tartozni. Ennek köszönhetően csökkenni fog a vállalati
szolgáltatások üzletág által kezelt ügyfélállomány, így még jobban tudunk majd
azon kiemelten fontos ügyfelekre és projektekre összpontosítsunk, melyek a speciális
komplex telekommunikációs és informatikai megoldásainkat igénylik.
Előretekintve
megállapítható, hogy a távközlési szektorra is kivetett különadó jelentősen
befolyásolja eredményeinket. A társaságunk által 2010-ben fizetendő különadó
teljes összege várhatóan körülbelül 27 millárd forint lesz, és várhatóan érinti
majd az EBITDA-t is. A különadó 2010-es évet követő időszakra vonatkozó pontos
hatását jelenleg vizsgáljuk. A kormányzati megtakarító intézkedések, melyek következtében
korábban 5-7 milliárd forintos negatív hatással számoltunk a 2010-es
árbevételünk és EBITDA-nk tekintetében is, kisebb nagyságrendű hatással lesznek
idei eredményeinkre, azonban befolyásolják majd a következő évek eredményeit is.
Következésképpen, a 2010-es bevétel- és rendkívüli tételek (és a különadó) nélkül
számított EBITDA csökkenése a korábban várt 6-8%-os illetve 7-9%-os sávon belül,
várhatóan a 6-8%-os sáv esetén inkább a 6%-hoz, míg a 7-9%-os sáv esetén a
7%-hoz közeli érték lesz. CAPEX
tekintetében megerősítjük azon szándékunkat, hogy a 2009-es szinthez képest
10%-kal kevesebbet költsünk 2010-ben beruházásokra.
1”
1Az
összehasonlítás alapjául szolgáló 2009-es adatok: 644,0 milliárd forint
bevétel; 262,8 milliárd forint rendkívüli tételek nélküli EBITDA és 101,9
milliárd forint CAPEX.
A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 1,3%-kal 80,0 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA 2,7%-kal 49,3 milliárd forintra nőtt 2010. harmadik negyedévben 2009 azonos időszakához képest. Az EBITDA ráta 61,7%-ra nőtt annak köszönhetően, hogy a személyi jellegű költségek és egyéb költségek csökkentését célzó szigorú hatékonyságnövelő intézkedéseink ellensúlyozták a kedvezőtlen bevételi hatásokat.
A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 4,3%-kal 37,3 milliárd forintra csökkentek, ugyanakkor az EBITDA 16,6%-kal 17,0 milliárd forintra csökkent 2010. harmadik negyedévben. Az EBITDA ráta 45,7%-ra mérséklődött, mivel a bevételek nagyobb része származik az alacsonyabb jövedelmezőségű rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból.
Macedóniában a bevételek 1,1%-kal 20,8 milliárd forintra csökkentek 2010. harmadik negyedévben 2009 azonos időszakához képest, míg az EBITDA 3,7%-kal nőtt. Az árfolyamhatás (a harmadik negyedévben a forint átlagosan 4,8%-kal gyengült a macedón dénárhoz képest) nélkül számolva a bevételek 5,6%-kal mérséklődtek, az EBITDA 1,0%-kal csökkent. Következésképpen az EBITDA ráta az előző év azonos időszakában elért 54,5%-ról 57,1%-ra javult, a marketing költségek csökkentésének, a követeléskezelési hatékonyság javulásának és a 2009. harmadik negyedévben képzett magasabb céltartalékoknak köszönhetően.
Montenegrói leányvállalatunk bevételei kismértékben, 0,3%-kal 9,6 milliárd forintra nőttek 2010. harmadik negyedévben 2009 azonos időszakához képest, az EBITDA pedig 14,1%-kal csökkent. 2009. harmadik negyedévben visszaforgatásra került 1,0 milliárd forint céltartalék, amit egy önkéntes leépítési programmal kapcsolatos peres üggyel kapcsolatban képeztek (2007. első negyedévben), és amely nélkül számolva az EBITDA 8,5%-kal nőtt 2010. harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az árfolyamhatás (a forint átlagosan 5,4%-kal gyengült az euróhoz képest 2010. harmadik negyedévben 2009 azonos negyedévéhez viszonyítva) nélkül számolva azonban a bevételek 4,9%-kal mérséklődtek, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 3,0%-kal nőtt. A rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA növekedése a szigorú - elsősorban a marketing kiadásokat, tanácsadói költségeket és a technológia támogatási költségeket érintő - költségcsökkentési intézkedéseknek köszönhető. A rendkívüli tételek nélkül számított EBITDA ráta 39,9%-ról 43,2%-ra javult.
A Technológia Üzletág a mobil és vezetékes hálózat működéséért és fejlesztéséért, valamint az informatikai üzemeltetésért felelős költségközpont. A hálózati és IT beruházások is ezen üzletágnál jelentkeznek. A Technológia Üzletág bevételei 24,6%-kal 2,1 milliárd forintra csökkentek, EBITDA szinten az üzletág vesztesége 6,3%-kal -9,9 milliárd forintra mérséklődött. A CAPEX 9,8 milliárd forint volt 2010. harmadik negyedévben.
A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 12,5%-kal 30,0 milliárd forintra csökkentek. A bevételcsökkenés oka elsősorban a nagykereskedelmi bevételek mérséklődése, különösen a mobil bevételeké, mivel a végződtetési díjak 2010 elején 16%-kal csökkentek. EBITDA szinten az üzletág vesztesége -5,2 milliárd forintra nőtt, mivel a hangszolgáltatásokhoz kapcsolódó kifizetések és az egyéb működési költségek csökkenése csak részben tudta ellensúlyozni a bevételek csökkenését és a tavalyi 1,2 milliárd forint végkielégítéshez kapcsolódó céltartalék visszaforgatás következtében megemelkedett személyi jellegű költségeket.
Tanácsadói szerződések ügyében
indult vizsgálatok
A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének
auditálása során a PricewaterhouseCoopers, a Társaság könyvvizsgálója két olyan
szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006
februárjában a Társaság Audit Bizottsága megbízta a White & Case-t, mint
független jogi tanácsadót, hogy belső vizsgálatot folytasson annak
megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy egyéb szerződések alapján
végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek esetlegesen az USA jogszabályaiba
(beleértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló
törvényét („FCPA”)) vagy a Társaság belső szabályozásaiba ütköznek. A belső
vizsgálattal kapcsolatban a Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült
Államok Igazságügyi Minisztériumát („DOJ”), az Egyesült Államok Értékpapír- és
Tőzsdefelügyeletét („SEC”), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletét.
Az általa begyűjtött iratok és egyéb bizonyítékok alapján
a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal
feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat
nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos
munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A
White & Case talált több olyan szerződést a macedón leányvállalatunknál is,
amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé. 2007 februárjában az
Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden
kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át
kell tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot.
További információkat a belső és a hatósági
vizsgálatokkal kapcsolatosan a Magyar Telekom 2009. évi első, második és
harmadik negyedéves, valamint 2010. évi első és második negyedéves 6-K formátumú
jelentései, illetve a 2009. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F
formátumú éves jelentése tartalmaz.
Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a Társaság
Igazgatóságának a „Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottsága számára”
című, 2009. november 30-i keltezésű jelentést (a „Végleges Jelentés”). Az Audit
Bizottság jelezte, hogy megítélése szerint, a White & Case a jelenleg
rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges Jelentés átadásával
befejezte a független belső vizsgálatot.
A Végleges Jelentés az Audit Bizottság és jogi
tanácsadója rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat
és következtetéseket tartalmazza:
- Az Audit Bizottság
és tanácsadója által a vizsgálat során megszerzett információk „azt
mutatják, hogy a Magyar Telekom, a TCG és a Makedonski Telekom legfelsőbb
vezetői szintjén szándékos szabálytalanságok történtek és a
jogszabályoknak való megfelelés iránti elkötelezettség hiánya volt
tapasztalható a vizsgálat alatt álló időszak során”.
-
Mint azt a Társaság korábban közzétette, a montenegrói
szerződésekkel kapcsolatban „elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan,
hogy a négy tanácsadói szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró
kiadás […] törvényes üzleti célokat szolgált” és „meggyőző bizonyítékok vannak
arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek.” Ezen
szerződések nem megfelelően kerültek be a Társaság és/vagy érintett
leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. Mint az korábban közzétételre
került, a Társaság pénzügyi beszámolóiban időközben már felülvizsgálta ezen
szerződések számviteli minősítését, azért, hogy megfelelően kerüljenek
elszámolásra ezen kiadások.
-
Mint azt a Társaság korábban közzétette, bizonyíték van
arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók szándékosan a Társaság és kapcsolt
vállalkozásai Macedóniában folytatott tevékenységére vonatkozó dokumentumokat
semmisítettek meg.
- 2000
és 2006 között a Társaság és macedón leányvállalatai akkori felső
vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró
kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre
vonatkozó és más jellegű szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy
leányvállalatai által egy ciprusi tanácsadó cég kapcsolt vállalkozásaival
kötött szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést
tartalmazza, hogy „a rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolják, hogy
az ezen kifizetések alapjául szolgáló szerződések törvényesek lettek
volna”.
- „A
bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a szerződések rendelkezései
ellenére, a szerződések egy része a macedón kormánytól megszerzendő
szabályozási vagy más előny céljából került megkötésre. A Társaság,
illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni kívánt előnyt,
majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján.
Továbbá bizonyíték van arra, hogy a többi érintett szerződés szintén
törvénytelen volt és azok forrást teremtettek olyan célokra, amelyek
eltérnek a szerződések szövegében megjelölt céloktól.”
- Ezen
szerződések megkötésével és az azok alapján történt kiadások
jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították
és hagyták jóvá a következők többségével vagy mindegyikével jellemezhető
ügyleteket:
-
a belső ellenőrzési
pontok szándékos megkerülése;
·
hamis és
félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;
·
nagyfokú
korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a
megbízottak átvilágításának és teljesítésük figyelemmel kisérésének hiánya;
·
a teljesítésre
vonatkozó bizonyítékok hiánya; és
·
nem a kifizetések
alapját képező szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag
kormányzati segítséggel elérhető, a Társaság javára szolgáló előnyök
megszerzését szolgáló kiadások.
A Végleges Jelentés kimondja, hogy „a Vizsgálat nem tárt
fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által
kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.” Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi
tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé
tették volna ezen kiadások végső kedvezményezettjeinek az azonosítását.
A Végleges Jelentésben semmi sem utal arra, hogy a
Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt
megszegtek volna.
Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság a
független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket
léptetett életbe. Ezen intézkedések magukban foglalták a Társaság belső
kontroll folyamatainak felülvizsgálatára és továbbfejlesztésére irányuló
lépéseket, valamint a Társaság Megfelelőségi Programjának bevezetését is.
A fenti intézkedésekre tekintettel, a Végleges
Jelentésben foglaltak nem teszik szükségessé a Társaság Megfelelőségi
Programjának változtatását. Ez a következtetés az Audit Bizottsággal
megvitatásra került, és az Audit Bizottság nem tett javaslatot a Társaság
megfelelőségi programjával és belső kontroll folyamataival kapcsolatban.
A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak
esetlegesen kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni lehetséges
jogérvényesítési lehetőségek természetét és körét.
Mint azt a Társaság korábban bejelentette, a DOJ, a SEC
és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma vizsgálatot indítottak a Társaság
bizonyos, a belső vizsgálat körébe is tartozó tevékenységeire vonatkozóan.
Továbbá, a magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban
kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntette és más bűncselekmények gyanúja
alapján nyomozást indított a belső vizsgálat körébe tartozó egyes tevékenységekkel
kapcsolatban. Mint azt a Társaság korábban szintén bejelentette, a magyar
Nemzeti Nyomozó Iroda („NNI”) nyomozást indított a folyamatban lévő belső
független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen kezelés
gyanúja miatt, valamint a munkavállalók személyes adataival a belső független
vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés ügyében. Továbbá, a
Montenegrói Legfőbb Államügyész szintén nyomoz a Társaság montenegrói
leányvállalatának a belső vizsgálat körébe tartozó tevékenységeire vonatkozóan,
és a Társaság montenegrói leányvállalatától információkat kért a releváns
szerződésekkel kapcsolatban. Ezen hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a
Társaság folyamatosan együttműködik a hatóságokkal.
A Társaság külső jogi tanácsadóján keresztül a
közelmúltban megbeszéléseket kezdett a DOJ-vel és az SEC-vel a Társasággal
kapcsolatos vizsgálataik egyezség útján történő lezárásának lehetőségével
kapcsolatban. A Társaság még nem jutott megállapodásra sem a DOJ-vel, sem az
SEC-vel a vizsgálatok lezárásával kapcsolatban, és a megbeszélések mindkét
hatósággal folyamatban vannak. Lehetséges, hogy nem tudunk egyezségre jutni
ezen hatóságokkal. A vizsgálatok bármilyen módon történő lezárása büntető vagy
polgári jogi szankciókhoz vezethet a Társasággal, illetve leányvállalataival
szemben, beleértve a pénzbüntetést és/vagy a vagyoni előny elvonását, amelyek
jelentős hatást gyakorolhatnak a Társaság pénzügyi helyzetére, működési
eredményeire illetve cash flow-jára, valamint további változtatások lehetnek
szükségesek a Társaság üzleti tevékenységében és megfelelőségi programjában. A
Társaság nem tudja előre jelezni, illetve megbecsülni, hogy a DOJ, illetve SEC
vizsgálatok egyezséggel történő lezárására sor kerül-e, és ha igen, mikor,
illetve bármely ilyen egyezség feltételeit és egyéb jellemzőit, ideértve az
esetleges pénzbüntetés és/vagy a vagyoni előny elvonásának mértékét, továbbá
ezen vizsgálatok végső kimenetelét, valamint a vizsgálatok lezárásnak a
pénzügyi beszámolóinkra és/vagy működési eredményeinkre gyakorolt hatását, ha
lesz ilyen. Ezért a Társaság a 2010. szeptember 30-i pénzügyi beszámolóiban a
vizsgálatokra nem képzett céltartalékot.
A Magyar Telekom 2010 első három negyedévében 2,0 mrd
Ft-ot fordított a vizsgálatokra, amelyet a Csoportközpont egyéb működési
költségei tartalmaznak.
A
T-Mobile Macedóniát érintő belső
vizsgálat
A Magyar Telekom 2010 második negyedévében értesült a
T-Mobile Macedóniánál történt számviteli hibákról egyes halasztott (előre
fizetett) bevételek elszámolásával összefüggésben, és belső vizsgálatot
kezdett. A Társaság tájékoztatta az Audit Bizottságát, a független
könyvvizsgálóját, valamint a DOJ-t és az SEC-t is a számviteli hibákról és
arról, hogy belső vizsgálatot folytat.
A belső vizsgálat végeredménye alapján a Társaság arra a
következtetésre jutott, hogy 2010 első és második negyedévében, valamint a
2006., 2007., 2008. illetve 2009. december 31-én véget ért években, egyes
halasztott (előre fizetett) bevételekkel kapcsolatban számviteli hibák történtek.
A belső vizsgálat végeredménye alapján nincs arra utaló jel, hogy 2006 előtt
bármely összeggel kapcsolatban számviteli hiba történt volna.
Mint azt a Társaság korábban bejelentette, a Társaság
kiterjesztette belső vizsgálatát a T-Mobile Macedóniával összefüggő egyéb
egyenlegekre. A Társaság befejezte ezt a vizsgálatot, és nem talált olyan
jelentős számviteli hibát, amely a Magyar Telekom jelen időszakra vagy korábbi
időszakokra vonatkozó közbenső vagy év végi pénzügyi beszámolóit érintené.
A számviteli hibák ismert mértékére tekintettel, továbbá
mivel nincsen arra utaló jel, hogy a Magyar Telekom bármely felső vezetője
utasítást adott volna a számviteli hibákat eredményező lépésekre, illetve hogy
azokról tudott volna, a Társaság arra a következtetésre jutott, hogy a számviteli
hibák nem jelentősek a Társaság korábban közzétett konszolidált pénzügyi
beszámolói szempontjából, valamint nem jelentősek a Társaság jelen konszolidált
pénzügyi beszámolója szempontjából, és nincsenek hatással a Társaság korábbi
értékelésére, amely szerint a pénzügyi jelentéstétel belső kontrollja hatékony.
A Társaság a mérlegben még fennálló hibákat 2010 második negyedévében
javította. Továbbá a Társaság javító intézkedéseket kezdeményezett a jövőben a
hasonló számviteli hibák kockázatának mérséklése érdekében, ideértve a
munkavállalókkal kapcsolatos lépéseket és a belső kontroll környezet
továbbfejlesztésére irányuló lépéseket.
A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az információtechnológiai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. Üzleti tevékenységét két üzletágán keresztül látja el: Lakossági Szolgáltatások (az otthonokhoz kapcsolódó T-Home és a mobil kommunikációs T-Mobile márka); Vállalati Szolgáltatások (T-Systems márka). A Magyar Telekom többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, és többségi részesedéssel rendelkezik a Crnogorski Telekomban, Montenegró legnagyobb távközlési szolgáltatójában. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.
Ezen befektetői közlemény jövőre vonatkozó kijelentéseket is tartalmaz. Azon megállapítások, melyek nem múltbeli eseményekre
vonatkoznak (azaz a véleményünkre és várakozásainkra vonatkozó kijelentések), jövőre vonatkozóak. Ezen kijelentések a jelenlegi
terveken, becsléseken és előrejelzéseken alapulnak, ezért nem lenne helyes ezen kijelentésekre a kellő mértéket meghaladó
módon támaszkodni. A jövőre vonatkozó kijelentések azon időpontbeli állapoton alapulnak, amelyben ezen állítások elhangzanak,
s nem vállalunk kötelezettséget arra nézve, hogy a kijelentések bármelyikét új információk vagy jövőbeli események alapján
a továbbiakban nyilvánosan frissítsük, módosítsuk.
A jövőre vonatkozó kijelentések önmagukban rejlő kockázatokkal járnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy számos olyan fontos tényező van, amelynek hatására a tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek az előretekintő jellegű megállapításoktól. Az ilyen tényezőket többek között a 2009. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentésünk is részletezi, amelyet az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletéhez, azaz a U.S. Securities and Exchange Commissionhoz (SEC) nyújtottunk be.
A Nemzetközi Pénzügyi
Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készített kimutatások mellett a
Magyar Telekom nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatókat is közzétesz, többek
között EBITDA, EBITDA ráta, rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA, rendkívüli
tételek nélkül számolt EBITDA ráta és nettó adósság mutatókat. Ezek a nem-GAAP
mutatók kiegészítik, nem pedig helyettesítik az IFRS szerint közzétett
információkat. A nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatók nem azonosak sem az
IFRS, sem más, általánosan elfogadott számviteli elvek szerint készített
mutatókkal. Előfordulhat, hogy más társaságok ezeket a fogalmakat más
módszertan szerint határozzák meg. A fogalmak értelmezéséhez további részletes
információ található a pro forma számok összeegyeztetése oldalon, amely
megtalálható a Magyar Telekom Befektetői Kapcsolatok honlapján: www.telekom.hu/befektetoknek.