Technikai okok miatt a Facebook azonosítóval történő belépés átmenetileg nem lehetséges!
Kérjük, belépéshez használd hívószámodat, e-mail címedet vagy MT ügyfélazonosítódat.
Technikai okok miatt a Facebook azonosítóval történő belépés átmenetileg nem lehetséges!
Kérjük, belépéshez használd hívószámodat, e-mail címedet vagy MT ügyfélazonosítódat.

Befektetői közlemények

Időközi vezetőségi beszámoló - 2010. első negyedéves eredmények

A gazdasági nehézségek továbbra is kedvezőtlenül hatnak az eredményekre

Budapest, 2010. május 12. 00:00

A Magyar Telekom (Reuters: NYSE: MTA.N, BSE: MTEL.BU és Bloomberg: NYSE: MTA US, BSE: MTELEKOM HB),Magyarország vezető távközlési szolgáltatója ma közzétette 2010. első negyedévre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.

Főbb eredmények:

  • A bevételek 7,5%-kal 147,4 milliárd forintra mérséklődtek 2010. első negyedévben 2009 azonos időszakához képest. A bevételcsökkenés oka elsősorban, hogy mindhárom országban csökkentek a vezetékes hangalapú és az adatbevételek, valamint Magyarországon csökkentek a mobil hangalapú és a rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek. Ezen csökkenéseket részben ellensúlyozta a magyarországi mobil internet és a TV szolgáltatásokból származó bevételek növekedése. A forint jelentős erősödése miatt azonban a nemzetközi leányvállalatok bevételei forintban számolva kisebb mértékben járultak hozzá a csoport bevételeihez (2009 azonos időszakához képest ebben a negyedévben a macedón dénár és az euro egyaránt 7,8%-kal gyengült a forinthoz képest).
  • Az EBITDA 10,7%-kal 57,7 milliárd forintra mérséklődött, az EBITDA ráta 39,1%-ot ért el. A rendkívüli tételek , vagyis a vizsgálattal kapcsolatos költségek (2010. első negyedévben 0,5 milliárd forint, 2009. első negyedévben 1,7 milliárd forint), és a végkielégítéssel kapcsolatos költségek és elhatárolások (2010. első negyedévben 1,0 milliárd forint, 2009. első negyedévben 0,4 milliárd forint) nélkül számolva az EBITDA 11,1%-kal mérséklődött. Az EBITDA ráta ezen rendkívüli tételek nélkül 40,2% volt 2010. első negyedévben, míg 2009 azonos időszakában 41,8%. Annak ellenére, hogy a forgalom csökkenése és a magyar mobil végződtetési díjak csökkentése következtében mérséklődtek a hangalapú kifizetések, valamint a költségoptimalizálási intézkedéseknek eredményeként csökkentek az egyéb működési költségek, ez sem tudta ellensúlyozni a magas jövedelmezőségű hangalapú bevételek esését. Ráadásul a forint erősödésének is negatív hatása volt a külföldi leányvállalatok EBITDA hozzájárulásának konszolidálása során.
  • A Társaság részvényeseire jutó eredmény ( nettó eredmény ) 23,6%-kal, 21,5 milliárd forintról 16,4 milliárd forintra mérséklődött. A csökkenés oka elsősorban az EBITDA mérséklődése, amit csak részben ellensúlyozott, hogy a múlt évi jelentős árfolyamveszteséggel szemben a 2010-ben felmerült árfolyamnyereségnek köszönhetően csökkentek a nettó pénzügyi költségek. A nyereségadó összességében nőtt, mivel a magyar helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap csökkentő lehetőség megszűnt, illetve a 2009-es macedón adóváltozások következtében 2009. első negyedévben a macedón nyereségadó alacsonyabb volt. Ezeket a hatásokat csak részben ellensúlyozta az alacsonyabb adóalap 2010 első negyedévében és a magyar szolidaritási adó év elejével történt megszüntetése.
  • Az üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow 50,5 milliárd forintról 39,8 milliárd forintra csökkent. Az EBITDA csökkenése mellett romlott a működő-tőke is, elsősorban a szállítói számlák kiegyenlítési időpontja közötti évközi eltérés következtében.
  • A beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba (CAPEX) 4,2 milliárd forinttal 15,7 milliárd forintra csökkent 2010. első negyedévben 2009 azonos időszakához képest. A CAPEX teljes összegéből a Lakossági Szolgáltatások Üzletágra 4,9 milliárd forint, a Vállalati Szolgáltatások Üzletágra 0,7 milliárd forint, a Csoportközpontra 0,2 milliárd forint, a Technológia Üzletágra pedig 7,0 milliárd forint jutott, míg Macedóniában 1,9 milliárd forintot, Montenegróban 0,6 milliárd forintot fordítottak beruházásokra.
  • A nettó adósságállomány a 2009. március végi 217,8 milliárd forintról 2010. március végére 265,3 milliárd forintra nőtt. A jelentős emelkedés oka, hogy a két időpont között a forint erősödött (az euróhoz képest 13,9%-kal, a dénárhoz képest 14,1%-kal), ami negatív hatással volt a nemzetközi leányvállalatoknál tartott készpénzállomány forint értékére. A nettó eladósodottsági ráta (a nettó adósságnak az összes tőkére vetített aránya) 2010. március végén 30,0% volt.


Christopher Mattheisen, elnök-vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban így nyilatkozott:
„A gazdasági visszaesés, az erős verseny és fő piacaink telítettsége következtében az előző negyedévekben kialakult kedvezőtlen gazdasági környezet 2010 első negyedévében is negatív hatással volt üzleti teljesítményünkre. Ennek eredményeként a bevételek 7,5%-kal csökkentek elsősorban a hangszolgáltatásokból származó bevételek visszaesése miatt, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 11%-kal volt alacsonyabb az első negyedévben, mivel a szigorú költségcsökkentési intézkedések nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni a hangszolgáltatások terén tapasztalt kedvezőtlen tendenciákat. Az első negyedévben tapasztalt kedvezőtlen piaci feltételek ellenére továbbra is úgy gondoljuk, hogy a szolgáltatásaink iránti keresletet meghatározó gazdasági mutatók fellendülése esetén pénzügyi teljesítményünk is javulni fog, amire várhatóan az év vége felé kerülhet sor.
Mindeközben továbbra is célunk piaci pozícióinkat tovább erősíteni, valamint működési- és költséghatékonyságunkat szervezeti átalakítások által javítani. Az elmúlt hónapokban nem csupán megőriztük vezető pozíciónkat fő piacainkon, hanem részesedésünket a mobil internet és a TV piacon növelni is tudtuk. A kedvező szatellit TV és IPTV ajánlatainknak köszönhetően a Magyar Telekom ma már a második legnagyobb TV szolgáltató Magyarországon. Célunk, hogy piacvezetők legyünk ezen a piacon is.
A közelmúltban jelentettük be, hogy számos jelentős változtatást vezetünk be a társaság szervezeti felépítésében annak érdekében, hogy tovább javítsuk működési- és költséghatékonyságunkat. A szervezeti változtatások lehetővé teszik, hogy a jövőben gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk a piaci környezet és a tágabb gazdasági környezet változásaira. Ezek a társaság számos területére kiható intézkedések elősegítik, hogy hatékonyabban szolgáljuk ki a tömegpiacokat, ahonnan bevételeink legnagyobb része származik.”


Lakossági Szolgáltatások Üzletág (CBU)

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 4,0%-kal 75,8 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA 4,7%-kal 44,4 milliárd forintra mérséklődött 2010. első negyedévben 2009 azonos időszakához képest. Az EBITDA ráta közel változatlan maradt annak köszönhetően, hogy szigorú hatékonyságnövelő intézkedéseink ellensúlyozták a kedvezőtlen bevételi hatásokat. A CAPEX 4,9 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, melynek jelentős része a szatellit TV-hez kapcsolódik.

  • A vezetékes bevételek 5,2%-kal mérséklődtek 2010. első negyedévben 2009 azonos időszakához képest. A csökkenés oka elsősorban, hogy a mobil helyettesítés valamint az olcsóbb IP- és kábelalapú hangszolgáltatások irányába történő migráció következtében csökkentek a hangalapú bevételek.  Az ügyfélállomány csökkenése mellett a fenti tényezők is kedvezőtlen hatással voltak a forgalomra és az átlagos árszintre. Mindemellett a szélessávú ügyfelek száma ugyan tovább nőtt (meghaladta a 617 000–et), az árak csökkenése és a kedvezőbb díjszabású csomagokra történő migráció erősödésének következtében azonban az internet bevételek kismértékben, 0,9%-kal mérséklődtek. A kedvezőtlen hatásokat részben ellensúlyozta, hogy az ügyfélszám növekedésének köszönhetően az első negyedévben 18,0%-kal nőttek a TV szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételek. TV előfizetőink száma március végén elsősorban a szatellit TV elterjedésének köszönhetően elérte a 678 000-et, ugyanakkor nőtt az IPTV iránti kereslet is.
  • A mobil bevételek 3,0%-kal 43,7 milliárd forintra mérséklődtek az első negyedévben, mivel a forgalom növekedése nem tudta ellensúlyozni az ügyfélszám és az átlagos árszínvonal csökkenését. Ugyanakkor a mobil végződtetési díjak 2010. januári 16%-os csökkentése kedvezőtlenül hatott a nagykereskedelmi bevételekre. Ugyan a T-Mobile lakossági ügyfeleinek száma csökkent a 2009. március végi szinthez képest, azonban ez elsősorban az inaktív ügyfelek erősödő lemorzsolódásának, valamint a dupla és tripla SIM kártyák lemondásának következménye. A T-Mobile az aktív ügyfelek száma alapján mért 44,3%-os piaci részesedésével továbbra is megőrizte egyértelmű piacvezető pozícióját. A mobil szélessávú piac ugyanakkor tovább bővült, a lakossági mobil internet ügyfelek száma meghaladja a 357 000–et, ami 84,0%-os bővülésnek felel meg.


Vállalati Szolgáltatások Üzletág (BBU)

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 7,7%-kal 39,6 milliárd forintra csökkentek, az EBITDA pedig 7,4%-kal 18,8 milliárd forintra mérséklődött 2010. első negyedévben. Ebből adódóan az EBITDA ráta 47,2%-ról 47,4%-ra nőtt a bevételcsökkenés ellensúlyozására végrehajtott hatékonyságnövelő intézkedéseknek köszönhetően.

  • A vezetékes bevételek 12,2%-kal 11,2 milliárd forintra csökkentek, mivel a kedvezőtlen makrogazdasági környezet következtében csökkentek a távközlési kiadások. A vezetékes szegmensben a hangalapú, az adat és az internet ügyfelek száma egyaránt csökkent, így felgyorsult a bevételek visszaesése. Emellett a mobil helyettesítés miatt a forgalom is csökkent, ennek következtében a hangalapú kiskereskedelmi bevételek 18.0%-kal csökkentek.
  • A mobil bevételek 4,9%-kal 15,6 milliárd forintra csökkentek a recessziós hatások és az erős verseny miatt. Az ügyfél lemorzsolódás továbbra is jelentős, miközben az átlagos árszintek és a forgalom tovább csökkent 2010. első negyedévben. A nem hangalapú szolgáltatások bevételei ugyan a mobil szélessávú szolgáltatás növekvő használatának köszönhetően emelkedtek, és ma már a vállalati ügyfelek ARPU-jának 25,3%-át teszik ki, azonban az ARPU összességében 10,3%-kal csökkent az első negyedében az előző év azonos időszakához képest. Az ARPU alakulására kedvezőtlenül hatott a mobil végződtetési díjak 2010. januártól hatályos csökkentése is.
  • A rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek 6,8%-kal 12,7 milliárd forintra csökkentek 2010. első negyedévben. A csökkenés oka, hogy a jelenlegi gazdasági környezetre válaszul a magán- és közszférában egyaránt visszaestek a beruházások. Emellett a tavalyi évben az első negyedéves eredményekre kedvező hatással volt az outsourcing bevételek növekedése, amely túlnyomórészt egy pénzügyi lízing tranzakció keretében végrehajtott, egyszeri eszközértékesítésnek volt köszönhető.


Macedónia

Macedóniában a bevételek 11,8%-kal 18,4 milliárd forintra csökkentek 2010. első negyedévben 2009 azonos időszakához képest, míg az EBITDA 28,6%-kal csökkent. Az árfolyamhatás (az első negyedévben a forint átlagosan 7,8%-kal erősödött a dénárhoz képest) nélkül számolva a bevételek 4,4%-kal mérséklődtek, az EBITDA 22,6% -kal csökkent. Az EBITDA ráta az előző évi 55,0%-ról 44,5%-ra csökkent, mivel a verseny erősödése a vezetékes és a mobil szegmensben egyaránt kedvezőtlen hatással volt az árakra, emellett egy jogi ügyhöz kapcsolódóan egyszeri 0,6 milliárd forintos céltartalék került megképzésre, illetve a belső vizsgálatot lezáró végleges jelentéshez kapcsolódóan az egyéb működési költségek között egy 0,9 milliárd forintos tétel könyvelésére került sor.

  • A vezetékes bevételek macedón dénárban számolva 11,2%-kal csökkentek az alternatív szolgáltatók támasztotta erős verseny és a mobil helyettesítés következtében. Mindezek, valamint a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt tovább csökkent a kimenő forgalom és nőtt az éves ügyfél lemorzsolódási ráta, ami szintén kedvezőtlenül hatott a hangalapú bevételekre. Másrészt megnőtt az összekapcsolt csomagok iránti kereslet, s így emelkedtek az internet és a TV szolgáltatásokból származó bevételek, elősegítve a hangalapú bevételek csökkenésének ellensúlyozását.
  • A mobil bevételek macedón dénárban számolva 1,9%-kal nőttek az ügyfélösszetétel jelentős javulásának köszönhetően. Az ügyfélszám ugyan összességében kismértékben, 1,4%-kal csökkent, a T-Mobile Macedónia szerződéses ügyfeleinek száma azonban 11,7%-kal nőtt, így az egy évvel korábbi 28,1%-ról 31,8%-ra emelkedett a szerződéses ügyfelek aránya. Ennek eredményeként az MOU jelentősen nőtt, azonban az erős verseny miatt az árakra nehezedő nyomás némileg korlátozta az ARPU növekedési lehetőségét. Mindezek következtében az ARPU macedón dénárban számolva 4,7%--kal nőtt 2010. első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.


Montenegró

Montenegrói leányvállalatunk bevételei 9,4%-kal 7,4 milliárd forintra mérséklődtek 2010. első negyedévben 2009 azonos időszakához képest, az EBITDA 35,6%-kal csökkent. Az árfolyamhatás (az első negyedévben a forint éves szinten átlagosan 7,8%-kal erősödött az euróhoz képest) nélkül számolva azonban a bevételek 1,7%-kal mérséklődtek, az EBITDA pedig 30,2%-kal csökkent. Az EBITDA csökkenésének oka elsősorban a 2010. első negyedévben könyvelt 0,9 milliárd forint létszámcsökkentéshez kapcsolódó végkielégítési költség. Ezen költség nélkül az EBITDA (euróban számolva) 3,5%-kal emelkedett, az EBITDA ráta pedig 34,4%-ról 36,2%-ra javult.

  • A vezetékes bevételek euróban számolva 1,6%-kal csökkentek 2010. első negyedévben a hangalapú kis- és nagykereskedelmi bevételek csökkenésének következtében, amit csak részben ellensúlyozott az internet és TV  szolgáltatásokból származó bevételek növekedése. A hangalapú bevételek csökkenését a mobilhelyettesítés erősödése okozta, ami elsősorban a harmadik mobil szolgáltató piacra lépését követő erősödő verseny, illetve a jelentősen csökkenő mobiltarifák következménye.
  • A mobil bevételek euróban számolva 1,7%-kal csökkentek, mivel az árszintek csökkenését nem tudta ellensúlyozni a forgalom növekedése, ami a hangalapú mobil bevételek csökkenéséhez vezetett. Ezen hatásokat némileg mérsékelte, hogy a mobilinternet használók növekvő számának köszönhetően emelkedtek a nem hangalapú bevételek.  


Technológia Üzletág

A Technológia Üzletág a mobil és vezetékes hálózat működéséért és fejlesztéséért, valamint az informatikai üzemeltetésért felelős költségközpont. A hálózati és IT beruházások is ezen üzletágnál jelentkeznek. A Technológia Üzletág bevételei 25,6%-kal 2,0 milliárd forintra csökkentek, EBITDA szinten az üzletág vesztesége 3,0%-kal -10,9 milliárd forintra mérséklődött. A CAPEX 7,0 milliárd forint volt 2010. első negyedévben, elsősorban az optikai hálózat kiépítésével és a mobil szélessávú hálózat fejlesztésével kapcsolatos ráfordítások következtében.


Csoport Központ

A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 13,1%-kal 28,8 milliárd forintra csökkentek. A bevételcsökkenés oka elsősorban a nagykereskedelmi bevételek mérséklődése, különösen a mobil bevételeknél, mivel az összekapcsolási díjak 2010 elején 16%-kal csökkentek. EBITDA szinten az üzletág vesztesége -6,2 milliárd forintra nőtt, mivel a bevételcsökkenést és a lejárt vevőkövetelésekhez kapcsolódó egyéb működési költségek emelkedését nem tudta ellensúlyozni a hangszolgáltatásokhoz kapcsolódó kifizetések csökkenése.


Értékelési különbségek

A csoportszintű EBITDA 2010 első negyedévében 1,8 milliárd forinttal haladja meg a szegmens EBITDA-k összegét. A különbség két nagyobb tételre vezethető vissza, melyeket a csoportszintű eredmények 2009-ben tartalmaztak, a szegmenseknél azonban csak 2010 első negyedévében kerültek lekönyvelésre. Az eltérés oka, hogy a szegmens eredmények korábban készülnek, mint a csoportszintű eredmények. Amennyiben a szegmens eredmények lezárását követően sor kerül további tételek könyvelésre, akkor különbségek fordulhatnak elő, mivel a csoportszintű eredményekben azonnal, míg a szegmens eredményekben a következő pénzügyi időszakban kerül sor a könyvelésre.A belső vizsgálatot lezáró végső jelentéshez kapcsolódóan 891 millió forint egyéb működési költség került lekönyvelésre a macedón leányvállalatnál. Csoportszinten a 2001-2006 időszaki eredmények lettek ezzel a költséggel módosítva, azonban a szegmens eredményét csak 2010 első negyedévében érintette. A 2010. első negyedévi csoporteredmények ezért ezt a költséget nem tartalmazzák. A másik tétel 794 millió forint vevőkövetelés leírásához kapcsolódik. Csoportszinten 2009 negyedik negyedévében került lekönyvelésre ez a tétel, míg a Csoportközpontnál 2010 első negyedévében.


A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének auditálása során a PricewaterhouseCoopers két olyan szerződést talált, amelyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006 februárjában a Társaság Audit Bizottsága megbízta a White & Case-t, mint független jogi tanácsadót, hogy belső vizsgálatot folytasson annak megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy egyéb szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek esetlegesen az USA jogszabályaiba (beleértve az Egyesült Államok Külföldön Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényét („FCPA”)) vagy a Társaság belső szabályozásaiba ütköznek. A belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát („DOJ”), az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét („SEC”), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. 

Az általa begyűjtött iratok és egyéb bizonyítékok alapján a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A White & Case talált több olyan szerződést a macedón leányvállalatunknál is, amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé. 2007 februárjában az Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át kell tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot. 

További információkat a belső és a hatósági vizsgálatokkal kapcsolatosan a Magyar Telekom 2009. évi első, második és harmadik negyedéves jelentései, illetve az SEC-hez benyújtott, a 2009. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentése tartalmaz. 

Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a Társaság Igazgatóságának a „Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottsága számára” című, 2009. november 30-i keltezésű jelentést (a „Végleges Jelentés”). Az Audit Bizottság jelezte, hogy megítélése szerint, a White & Case a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges Jelentés átadásával befejezte a független belső vizsgálatot. 

A Végleges Jelentés az Audit Bizottság és jogi tanácsadója rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat és következtetéseket tartalmazza:

- Az Audit Bizottság és tanácsadója által a vizsgálat során megszerzett információk ”azt mutatják, hogy a Magyar Telekom, a TCG és a MakTel legfelsőbb vezetői szintjén szándékos szabálytalanságok történtek és a jogszabályoknak való megfelelés iránti elkötelezettség hiánya volt tapasztalható a vizsgálat alatt álló időszak során”. 
- Mint azt a Társaság korábban közzétette, a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban “elégtelenek a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadó szerződés alapján történt hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás […] törvényes üzleti célokat szolgált” és „meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal kapcsolatosan történtek.” Ezen szerződések nem megfelelően kerültek be a Társaság és/vagy érintett leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. Mint az korábban közzétételre került, a Társaság pénzügyi beszámolóiban időközben már felülvizsgálta ezen szerződések számviteli minősítését, azért hogy megfelelően kerüljenek elszámolásra ezen kiadások. 
- Mint azt a Társaság korábban közzétette, bizonyíték van arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók szándékosan a Társaság és kapcsolt vállalkozásai Macedóniában folytatott tevékenységére vonatkozó dokumentumokat semmisítettek meg. 
- 2000 és 2006 között a Társaság és macedón leányvállalata akkori felső vezetőinek egy kis csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20 kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre vonatkozó és más jellegű szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy leányvállalatai által egy ciprusi tanácsadó céggel, illetve annak kapcsolt vállalkozásaival kötött szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést tartalmazza, hogy “a rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolják, hogy az ezen szerződések alapján történt kifizetések törvényesek lettek volna”. 
- “A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a szerződések rendelkezései ellenére, a szerződések egy része szabályozási vagy más, a macedón kormánytól megszerzendő előny céljából került megkötésre. A Társaság, illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján. Továbbá bizonyíték van arra, hogy a többi érintett szerződés szintén törvénytelen volt és azok forrást teremtettek olyan célokra, amelyek nem kerültek megjelölésre a szerződésekben.”
- Ezen szerződések megkötésével és az azok alapján történt kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan hozták létre, alakították és hagyták jóvá a következők mindegyikével vagy többségével jellemezhető ügyleteket:
     · a belső ellenőrzési pontok szándékos megkerülése;  
     · hamis és félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;  
     · a nagyfokú korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a megbízottak átvilágításának és tevékenységük figyelemmel kisérésének hiánya;
     · a teljesítésre vonatkozó bizonyítékok hiánya; és
     · nem a szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel elérhető előnyök megszerzését szolgáló kiadások.

A Végleges Jelentés kimondja, hogy “a Vizsgálat nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.” Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé tették volna ezen kiadások végső haszonélvezőinek az azonosítását.

A Végleges Jelentésben semmi sem utal arra, hogy a Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt megszegtek volna.

Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság a független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket léptetett életbe. Ezen intézkedések magukban foglalták a Társaság belső kontroll folyamatainak felülvizsgálatát és továbbfejlesztését, valamint a Társaság Megfelelőségi Programjának bevezetését is.  

A fenti intézkedésekre tekintettel, a Végleges Jelentésben foglaltak nem teszik szükségessé a Társaság Megfelelőségi Programjának változtatását. Ez a következtetés az Audit Bizottsággal megvitatásra került, és a az Audit Bizottság nem tett javaslatot a Társaság megfelelőségi programjával és belső kontroll folyamataival kapcsolatban.

A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak kárt okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni, rendelkezésére álló jogérvényesítési lehetőségeket. 

Mint azt a Magyar Telekom korábbi közleményeiben bejelentette, a DOJ, a SEC és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma vizsgálatot indítottak a Társaság bizonyos, a belső vizsgálat körébe is tartozó tevékenységeire vonatkozóan. Mint azt a Társaság korábban szintén bejelentette, a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda („NNI”) nyomozást indított a folyamatban lévő belső független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen kezelés gyanúja miatt, valamint a munkavállalók személyes adataival a belső független vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés ügyében. Ezen hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a Társaság folyamatosan együttműködik a hatóságokkal. Nem tudjuk megítélni, hogy mikor zárulnak le a vizsgálatok, és hogy mi lesz azoknak a végső kimenetele, illetve a hatása - ha lesz ilyen - a pénzügyi beszámolóinkra vagy működési eredményeinkre. A hatóságok büntető és/vagy polgári jogi szankciókat alkalmazhatnak a Társasággal, illetve leányvállalatainkkal szemben, beleértve a pénzbüntetést is, valamint további változtatásokat kezdeményezhetnek az üzleti tevékenységünk és a megfelelőségi programunk tekintetében.

A Magyar Telekom 2010 első negyedévében 511 millió Ft-ot fordított vizsgálatra, amelyet a Csoportközpont egyéb működési költségei tartalmaznak.

A Magyar Telekomról

A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az információtechnológiai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. Üzleti tevékenységét két üzletágán keresztül látja el: Lakossági Szolgáltatások (az otthonokhoz kapcsolódó T-Home és a mobil kommunikációs T-Mobile márka); Vállalati Szolgáltatások (T-Systems márka). A Magyar Telekom többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, és többségi részesedéssel rendelkezik a Crnogorski Telekomban, Montenegró legnagyobb  távközlési szolgáltatójában. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.



Ezen befektetői közlemény jövőre vonatkozó kijelentéseket is tartalmaz. Azon megállapítások, melyek nem múltbeli eseményekre vonatkoznak (azaz a véleményünkre és várakozásainkra vonatkozó kijelentések), jövőre vonatkozóak. Ezen kijelentések a jelenlegi terveken, becsléseken és előrejelzéseken alapulnak, tehát nem lenne helyes ezen kijelentésekre a kellő mértéket meghaladó módon támaszkodni. A jövőre vonatkozó kijelentések azon időpontbeli állapoton alapulnak, amelyben ezen állítások elhangzanak, s nem vállalunk kötelezettséget arra nézve, hogy a kijelentések bármelyikét új információk vagy jövőbeli események alapján a továbbiakban nyilvánosan frissítsük, módosítsuk.

A jövőre vonatkozó kijelentések inherens kockázatokkal járnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy számos olyan fontos tényező van, amelynek hatására a tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek az előretekintő jellegű megállapításoktól. Az ilyen tényezőket többek között a 2009. december 31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentésünk is részletezi, amelyet az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletéhez (SEC), azaz a U.S. Securities and Exchange Commissionhoz nyújtottunk be.

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készített kimutatások mellett a Magyar Telekom nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatókat is közzétesz, többek között EBITDA, EBITDA ráta, rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA, rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA ráta és nettó adósság mutatókat. Ezek a nem-GAAP mutatók kiegészítik, nem pedig helyettesítik az IFRS szerint közzétett információkat. A nem-GAAP pénzügyi teljesítménymutatók nem azonosak sem az IFRS, sem más, általánosan elfogadott számviteli elvek szerint készített mutatókkal. Előfordulhat, hogy más társaságok ezeket a fogalmakat más módszertan szerint határozzák meg. A fogalmak értelmezéséhez további részletes információ található a pro forma számok összeegyeztetése oldalon, amely megtalálható a Magyar Telekom Befektetői Kapcsolatok honlapján: www.telekom.hu/befektetoknek.