Budapest, 2010. február 25. 00:00
A Magyar Telekom (Reuters: NYSE: MTA.N, BSE: MTEL.BU és Bloomberg: NYSE: MTA US, BSE: MTELEKOM HB),Magyarország vezető távközlési szolgáltatója ma közzétette 2009. évre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.
Főbb eredmények:
Rendkívüli és egyszeri tételek
részletei (millió Ft) |
2008. negyedik negyedév |
2008
teljes év |
2009. negyedik negyedév |
2009
teljes év |
Vizsgálattal kapcsolatos költségek | 1 475 | 5 420 | 1 252 | 6 398 |
Végkielégítéssel kapcsolatos költségek és elhatárolások | 5 173 | 8 472 | 8 305 | 9 557 |
Végkielégítéshez kapcsolódó céltartalék visszaforgatás | 0 | 0 | 0 | -2 200 |
Vezetékesből mobilba irányuló forgalmi bevételekhez kapcsolódó elhatárolás feloldása | 0 | -8 525 | 0 | 0 |
Rendkívüli és egyszeri tételek összesen | 6 648 | 5 367 | 9 557 | 13 755 |
Christopher Mattheisen,
elnök-vezérigazgató az eredményekkel kapcsolatban így nyilatkozott:
„2009-ben
komoly kihívásokkal kellett szembenéznünk, mivel az egyébként is nehézségekkel
teli piaci környezet, amelyet az egyre erősödő verseny jellemez, még kedvezőtlenebbé
vált a gazdasági visszaesés következtében. Annak érdekében, hogy megfeleljünk a
kihívásoknak, továbbra is versenypozícióink megerősítésén dolgoztunk a kulcsfontosságú
piacainkon. Kezdeményezéseinknek
köszönhetően a magyar mobil piacon mind a hangalapú, mind a szélessávú
szolgáltatások terén megőriztük egyértelmű piacvezető pozíciónkat. A hazai
vezetékes piacon tovább folytattuk az összekapcsolt csomagok értékesítését,
hogy megerősítsük a Magyar Telekom, mint integrált szolgáltató pozícióját. Ezen
csomagok iránti kereslet meghaladja várakozásainkat, és az év során
megduplázódott azon ügyfeleink aránya, akik hangalapú, internet és TV
szolgáltatásokra egyaránt előfizetnek. Ugyanakkor 2009-ben jelentősen növelni
tudtuk részesedésünket a TV piacon, és jelenleg a második legnagyobb TV
szolgáltatók vagyunk Magyarországon. Az integrált információtechnológiai és
telekommunikációs termékeinknek köszönhetően tovább erősítettük vezető ICT
pozíciónkat, így a nehéz piaci környezet ellenére nőttek az e szegmensből
származó bevételeink.
A külső
környezet eredményeinkre gyakorolt kedvezőtlen hatásait azonban nem tudtuk
teljes mértékben ellensúlyozni, mivel a lakossági és üzleti szegmensben egyaránt
erős nyomás nehezedett az ügyfelek vásárlóerejére. A forgalom jelentősen
mérséklődött, miközben az ügyfelek költség-racionalizálási törekvései következtében
nőtt az elvándorlás. Mindezek következtében 2009-ben a bevételek
[1]
3,1%-kal csökkentek, ami kismértékben meghaladja a publikus célkitűzésünket. A 2009-ben
végrehajtott költségcsökkentési intézkedéseknek köszönhetően ugyanakkor a
rendkívüli tételek nélküli EBITDA (4,0%-os csökkenés) és a CAPEX (101,9
milliárd forint) is a publikus célkitűzésünknél némileg kedvezőbben alakult.
2010-re
előretekintve a magas munkanélküliség és a háztartások rendelkezésre álló
jövedelmének csak korlátozott mértékű növekedése következtében várhatóan
továbbra is nagy nyomás nehezedik majd az ügyfelek kiadásaira. A vállalati
szegmensben is várhatóan folytatódnak a kedvezőtlen tendenciák, ami korlátozóan
hat a bevételeinkre. Ezen felül a 2009. évi átlagnál erősebb forintárfolyam
kedvezőtlen hatással lehet az eredményeinkre, mivel negatívan befolyásolja a
nemzetközi leányvállalataink hozzájárulását a forintban számított eredményekhez.
Mindezek következtében 2010-ben a bevételek és a rendkívüli tételek nélkül
számolt EBITDA esetében is 5-7%-os csökkenésre számítunk. Az EBITDA csökkenése
a bevételeink összetételének változását is tükrözi. Ugyanakkor a
rendszerintegrációs és információtechnológiai bevételek arányának emelkedése
lehetővé teszi, hogy a CAPEX tekintetében 2010-ben a 2009-es költésekhez képest
körülbelül 5%-os csökkenést érjünk el.
[2]
[1] A vezetékesből mobil hálózatba irányuló forgalmi
bevételekhez kapcsolódóan 2008-ban könyvelt elhatárolás feloldása nélkül
[2] Az összehasonlítás alapjául szolgáló 2009-es adatok: 644,0
milliárd forint bevétel; 262,8 milliárd forint rendkívüli tételek nélküli
EBITDA és 101,9 milliárd forint CAPEX.
A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 4,0%-kal 81,8 milliárd forintra csökkentek, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 2,6%-kal 43,4 milliárd forintra mérséklődött 2009. negyedik negyedévben 2008 azonos időszakához képest. Az egyszeri tételek nélkül számolt EBITDA ráta kismértékben, 53,0%-ra nőtt a hatékonyságnövelő intézkedéseinknek köszönhetően, ami ellensúlyozta a magas nyereségtartalmú hangalapú vezetékes és mobil bevételek csökkenését. A CAPEX 3,6 milliárd forintot tett ki a negyedik negyedévben, melynek jelentős része a szatellit TV- hez és az optikai programhoz kapcsolódik.
A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 2,3%-kal 47,5 milliárd forintra csökkentek, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 2,5%-kal 21,3 milliárd forintra nőtt 2009. negyedik negyedévben. Ebből adódóan a rendkívüli tételek nélküli EBITDA ráta 42,8%-ról 44,9%-ra nőtt az év során végrehajtott hatékonyságnövelő intézkedéseknek köszönhetően, ami részben ellensúlyozni tudta a bevételcsökkenést. Emellett kedvezően hatott az EBITDA-ra az is, hogy jelentősen csökkentek a Pro-M hálózati eszközeinek értékesítésével kapcsolatos bevételek és költségek (a 2008. negyedik negyedévi 2,5 milliárd forinttal szemben 2009. negyedik negyedévben 1,1 milliárd forintot tettek ki).
Macedóniában a bevételek 3,8%-kal csökkentek 2009. negyedik negyedévben 2008 azonos időszakához képest, míg a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA 6,8%-kal mérséklődött. Ennek következtében a rendkívüli tételek nélküli EBITDA ráta az előző évi 41,9%-ról 40,6%-ra csökkent, a minden szegmenset jellemző erősödő verseny következtében. Macedón dénárban számolva a bevételek 8,8%-kal csökkentek, a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA pedig 11,6%-kal mérséklődött (a forint átlagosan 5,5%-kal volt gyengébb a dénárhoz képest 2009. utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest)
Montenegrói leányvállalatunk bevételei kismértékben, 0,4%-kal nőttek 2009. negyedik negyedévben 2008 azonos időszakához képest a forint euróval szembeni gyengülése következtében (a negyedik negyedévben a forint átlagosan 5,3%-ot gyengült az euróhoz képest). A rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA 17,0%-kal nőtt, az rendkívüli tételek nélküli EBITDA ráta pedig 34,1%-ról 39,8%-ra javult a személyi jellegű költségek csökkenésének, valamint az év során végrehajtott, számos egyéb működési költséget is érintő költségcsökkentési intézkedésnek köszönhetően. Euróban számolva a bevételek 4,7%-kal csökkentek, az EBITDA pedig 11,2%-kal emelkedett.
A Technológia Üzletág a mobil és vezetékes hálózat működéséért és fejlesztéséért, valamint az informatikai üzemeltetésért felelős költségközpont. A hálózati és IT beruházások is ezen üzletágnál jelentkeznek. A Technológia Üzletág bevételei 28,6%-kal 2,5 milliárd forintra csökkentek, a rendkívüli tételek nélküli EBITDA 0,9%-kal -11,9 milliárd forintra mérséklődött. A CAPEX 13,1 milliárd forint volt 2009. negyedik negyedévben, elsősorban az optikai hálózat kiépítésével, a mobil szélessávú hálózatokkal kapcsolatos beruházási munkálatokkal, valamint az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos ráfordítások következtében.
A szegmensek közötti kiszűrések előtti bevételek 11,6%-kal 34,7 milliárd forintra csökkentek. A bevételcsökkenés oka elsősorban a nagykereskedelmi bevételek mérséklődése, különösen a mobil bevételek esetén, mivel a mobil összekapcsolási díjak 2009 elején 15%-kal csökkentek. A lejárt követelésekre képzett céltartalékok növekedésének következtében a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA -6,3 milliárd forintra csökkent.
A Magyar Telekom 2005. évi pénzügyi jelentésének auditálása
során a PricewaterhouseCoopers két olyan szerződést talált, amelyek természete
és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006 februárjában a Társaság Audit
Bizottsága megbízta a White & Case-t, mint független jogi tanácsadót, hogy
belső vizsgálatot folytasson annak megállapítására, hogy a Társaság ezen vagy
egyéb szerződések alapján végrehajtott-e olyan kifizetéseket, amelyek
esetlegesen az USA jogszabályaiba (beleértve az Egyesült Államok Külföldön
Kifejtett Korrupt Gyakorlatokról szóló törvényét („FCPA”)) vagy a Társaság
belső szabályozásaiba ütköznek. A belső vizsgálattal kapcsolatban a Társaság
Audit Bizottsága tájékoztatta az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát
(„DOJ”), az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét („SEC”),
valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
Az általa begyűjtött iratok és egyéb bizonyítékok
alapján a White & Case előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy okkal
feltételezhető négy, 2005-ben kötött tanácsadói szerződés esetében, hogy azokat
nem megfelelő céllal kötötték. Megállapították továbbá, hogy 2006-ban bizonyos
munkavállalók a vizsgálat számára releváns bizonyítékokat semmisítettek meg. A
White & Case talált több olyan szerződést a macedón leányvállalatunknál is,
amelyek további vizsgálatot tettek szükségessé. 2007 februárjában az
Igazgatóságunk úgy határozott, hogy ezen további szerződéseket és minden
kapcsolódó vagy hasonlóan megkérdőjelezhető szerződést vagy kifizetést is át
kell tekinteni, és ezekre is kiterjesztette a vizsgálatot.
További információkat a belső és a hatósági
vizsgálatokkal kapcsolatosan a Magyar Telekom 2009. évi első, második és
harmadik negyedéves jelentései, illetve az SEC-hez benyújtott, a 2008. december
31-én végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentése tartalmaz.
Az Audit Bizottság 2009. december 2-án átadta a
Társaság Igazgatóságának a „Vizsgálati Jelentés a Magyar Telekom Nyrt. Audit
Bizottsága számára” című, 2009. november 30-i keltezésű jelentést (a „Végleges
Jelentés”). Az Audit Bizottság jelezte, hogy megítélése szerint, a White &
Case a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elkészített Végleges
Jelentés átadásával befejezte a független belső vizsgálatot.
A Végleges Jelentés az Audit Bizottság és jogi
tanácsadója rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alábbi megállapításokat
és következtetéseket tartalmazza:
- Mint azt a Társaság
korábban közzétette, a montenegrói szerződésekkel kapcsolatban “elégtelenek a
bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a négy tanácsadó szerződés alapján történt
hozzávetőlegesen 7 millió euró kiadás […] törvényes üzleti célokat szolgált” és
„meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy ezen kiadások törvénytelen célokkal
kapcsolatosan történtek.” Ezen szerződések nem megfelelően kerültek be a
Társaság és/vagy érintett leányvállalatainak pénzügyi nyilvántartásaiba. Mint
az korábban közzétételre került, a Társaság pénzügyi beszámolóiban időközben
már felülvizsgálta ezen szerződések számviteli minősítését, azért hogy
megfelelően kerüljenek elszámolásra ezen kiadások.
- Mint azt a Társaság
korábban közzétette, bizonyíték van arra, hogy bizonyos korábbi munkavállalók
szándékosan a Társaság és kapcsolt vállalkozásai Macedóniában folytatott
tevékenységére vonatkozó dokumentumokat semmisítettek meg.
- 2000 és 2006
között a Társaság és macedón leányvállalata akkori felső vezetőinek egy kis
csoportja jóváhagyott hozzávetőlegesen 24 millió euró kiadást több mint 20
kétesnek minősülő tanácsadói, lobbi tevékenységre vonatkozó és más jellegű
szerződés alapján (ideértve a Társaság és/vagy leányvállalatai által egy
ciprusi tanácsadó céggel, illetve annak kapcsolt vállalkozásaival kötött
szerződéseket). A Végleges Jelentés azt a következtetést tartalmazza, hogy “a
rendelkezésre álló bizonyítékok nem igazolják, hogy az ezen szerződések alapján
történt kifizetések törvényesek lettek volna”.
- “A bizonyítékok azt támasztják alá, hogy
a szerződések rendelkezései ellenére, a szerződések egy része szabályozási vagy
más, a macedón kormánytól megszerzendő előny céljából került megkötésre. A
Társaság, illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni
kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés
alapján. Továbbá bizonyíték van arra, hogy a többi érintett szerződés szintén
törvénytelen volt és azok forrást teremtettek olyan célokra, amelyek nem
kerültek megjelölésre a szerződésekben.” Ugyanakkor az Audit Bizottság jogi
tanácsadójának nem volt hozzáférése olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé
tették volna ezen kiadások végső haszonélvezőinek az azonosítását.
- Ezen szerződések megkötésével és az azok
alapján történt kiadások jóváhagyásával a korábbi felső vezetők tudatosan
hozták létre, alakították és hagyták jóvá a következők mindegyikével vagy
többségével jellemezhető ügyleteket:
-
a belső
ellenőrzési pontok szándékos megkerülése;
-
hamis és
félrevezető társasági dokumentumok és nyilvántartások;
-
a nagyfokú
korrupciós kockázattal járó körülmények esetén a szerződő partnerek és a
megbízottak átvilágításának és tevékenységük figyelemmel kisérésének hiánya;
-
a teljesítésre
vonatkozó bizonyítékok hiánya; és
-
nem a
szerződésekben meghatározott célokat, hanem kizárólag kormányzati segítséggel
elérhető előnyök megszerzését szolgáló kiadások.
A Végleges Jelentés kimondja, hogy “a Vizsgálat nem
tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által
kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.”
A Végleges Jelentésben semmi sem utal arra, hogy a
Társaság jelenlegi felső vezetői vagy igazgatósági tagjai bármilyen szabályt
megszegtek volna.
Mint azt a Társaság korábban közzétette, a Társaság a
független vizsgálat által korábban feltártak kezelésére javító intézkedéseket
léptetett életbe, amely intézkedések magukban foglalták a Társaság belső
kontroll folyamatainak felülvizsgálatát és továbbfejlesztését is. A Végleges
Jelentéssel összefüggésben az Audit Bizottság nem tett javaslatot a Társaság
megfelelőségi programjával és belső kontrolljával kapcsolatban. A Végleges
Jelentésben foglaltakkal kapcsolatos javító intézkedések Audit Bizottság
számára történt bemutatását követően a Társaság vizsgálja, az Audit
Bizottsággal konzultálva, hogy a Végleges Jelentés alapján szükséges-e – és ha
igen milyen mértékű – további javító intézkedések megtétele, ideértve a
személyekre és/vagy a Társaság és leányvállalatai belső kontrolljára vonatkozó
szabályzatokra és eljárásokra vonatkozó intézkedéseket, annak érdekében, hogy a
Végleges Jelentés által feltárt problémák megoldásra kerüljenek.
A Társaság folyamatosan vizsgálja a Társaságnak kárt
okozó személyekkel és szervezetekkel szembeni, rendelkezésére álló
jogérvényesítési lehetőségeket.
Mint azt a Magyar Telekom korábbi közleményeiben
bejelentette, a DOJ, a SEC és a Macedón Köztársaság Belügyminisztériuma
vizsgálatot indítottak a Társaság bizonyos, a belső vizsgálat körébe is tartozó
tevékenységeire vonatkozóan. Mint azt a Társaság korábban szintén bejelentette,
a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda („NNI”) nyomozást indított a folyamatban lévő
belső független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen
kezelés gyanúja miatt, valamint a munkavállalók személyes adataival a belső
független vizsgálat keretében történt esetleges visszaélés ügyében. Ezen
hatósági vizsgálatok folyamatban vannak és a Társaság folyamatosan
együttműködik a hatóságokkal. Nem tudjuk megítélni, hogy mikor zárulnak le a
vizsgálatok, és hogy mi lesz azoknak a végső kimenetele, illetve a hatása - ha
lesz ilyen - a pénzügyi beszámolóinkra vagy működési eredményeinkre. A
hatóságok büntető és/vagy polgári jogi szankciókat alkalmazhatnak a
Társasággal, illetve leányvállalatainkkal szemben, beleértve a pénzbüntetést
is, valamint további változtatásokat kezdeményezhetnek az üzleti tevékenységünk
és a megfelelőségi programunk tekintetében.
A
Magyar Telekomnál 2009-ben 6,4 mrd Ft költség merült fel a vizsgálatokkal
kapcsolatosan, amely a Csoportközpont egyéb működési
költségei között szerepel.
A Magyar Telekomról
A Magyar Telekom Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója, amely a telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások teljes skáláját nyújtja, beleértve a vezetékes és mobil telefonos, az adatátviteli és nem hangalapú, valamint az információtechnológiai és rendszerintegrációs szolgáltatásokat. Üzleti tevékenységét két üzletágán keresztül látja el: Lakossági Szolgáltatások (az otthonokhoz kapcsolódó T-Home és a mobil kommunikációs T-Mobile márka); Vállalati Szolgáltatások (T-Systems márka). A Magyar Telekom többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának, és többségi részesedéssel rendelkezik a Crnogorski Telekomban, Montenegró legnagyobb távközlési szolgáltatójában. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a MagyarCom Holding GmbH, amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.
Ezen befektetői közlemény jövőre
vonatkozó kijelentéseket is tartalmaz. Azon megállapítások, melyek nem múltbeli
eseményekre vonatkoznak (azaz a véleményünkre és várakozásainkra vonatkozó
kijelentések), jövőre vonatkozóak. Ezen kijelentések a jelenlegi terveken,
becsléseken és előrejelzéseken alapulnak, tehát nem lenne helyes ezen
kijelentésekre a kellő mértéket meghaladó módon támaszkodni. A jövőre vonatkozó
kijelentések azon időpontbeli állapoton alapulnak, amelyben ezen állítások
elhangzanak, s nem vállalunk kötelezettséget arra nézve, hogy a kijelentések
bármelyikét új információk vagy jövőbeli események alapján a továbbiakban
nyilvánosan frissítsük, módosítsuk.
A jövőre vonatkozó kijelentések inherens kockázatokkal járnak. Felhívjuk a
figyelmet arra, hogy számos olyan fontos tényező van, amelynek hatására a
tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek az előretekintő jellegű
megállapításoktól. Az ilyen tényezőket többek között a 2008. december 31-én
végződött évre vonatkozó, 20-F formátumú éves jelentésünk is részletezi, amelyet
az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletéhez (SEC), azaz a U.S.
Securities and Exchange Commissionhoz nyújtottunk be.